Ez a német-magyar jogi értelmező szótár az ügyfeleink számára legfontosabb 15 jogág kifejezéseit tartalmazza, ahogy azok az osztrák jogszabályokban foglaltattak 2021 februárjában (jogi normák ld. alább), de "haszonnal forgatható" németországi jogi szövegek értelmezéséhez is.
Abhandlung | örökösödési tárgyalás |
Absonderung | elkülönítés A hagyaték vagyonának a hagyatéki eljárás előtt történő elkülönített őrzése és (részleges) kezelése bizonyos személyek követeléseinek biztosítása érdekében (ld. még Separationskurator); szinonimái még a hagyaték elkülönítése (Verlassenschaftsseparation) vagy a hagyatéki elkülönítés (Verlassenschaftsabsonderung). |
Akkreszenz | örökrész megnövekedése ld. Anwachsung |
Aneignung des Bundes | szövetségi kisajátítás Az állam joga az örökös nélküli hagyaték kisajátítására. Örökösök hiányában a hagyaték az államra száll. |
Anerbenrecht | paraszti osztatlan birtok öröklési rendje Kivétel az általános öröklési jog alól kifejezetten a vidéki földterületekre, beleértve az épületeket is; ld. Erbhof. Több törvényes örökös közül az egyik joga arra, hogy öröklés útján megszerezze a kizárólag természetes személy vagy házastársak tulajdonában lévő örökölt gazdaságot, azzal a kötelezettséggel, hogy a gazdálkodást folytassa, és a többi társörököst a gazdaság tényleges értékénél általában jóval alacsonyabb átvételi árral kompenzálja. A cél a birtok gazdasági hatékonyságának fenntartása. Az Anerbengesetz nem vonatkozik Karintia, Tirol és Vorarlberg tartományokra, mivel ezeknek saját - az Anerbengesetzhez hasonló - szabályozásuk van; ld. Höferecht. |
letztwillige Anordnung | végintézkedés Az örökhagyó (végintézkedő) formához kötött, egyoldalú, bármikor visszavonható rendelkezése arra vonatkozóan, hogy kire szálljon a hagyaték. Ha a végintézkedés örökös kijelölését tartalmazza, akkor Testamentnek, örökös kijelölése nélküli letztwillige Verfügungnak nevezik. |
letztwillige Anordnung ohne Erbeinsetzung | örökös kijelölése nélküli végintézkedés E végintézkedés kizárólag hagyatékokról szól, de nem örökösökről (vö. Testament). |
Anwachsung | örökrész megnövekedése Ha az örökhagyó végrendelettel rendelkezett a teljes hagyatékáról, és azzal több örököst jelölt ki, de az örökösök egyike meghal vagy lemond, a többi örökös a hagyaték ezen részét a részük arányában kapja meg. Példa: egy örökhagyó kinevezi A és B személyt örököseiül. Ha A meghal az örökhagyó halála előtt, akkor B lesz a teljes hagyaték egyedüli örököse. Ez a törvényes szabály nem alkalmazandó, ha a megüresedett hagyatékrészre pótörököst (Ersatzerbe) jelöltek ki, vagy ha a teljes hagyatékról nem rendelkeztek végrendelettel. ld. növekmény (Zuwachs) |
Aszendent | jogtörténeti kifejezés; ld. ős, Vorfahren |
letzter gewöhnlicher Aufenthalt, EuErbVO szerinti | Az utolsó szokásos tartózkodási hely az elhunyt halála előtti életközpontjához kapcsolódik (szakmai és társadalmi központ, pl. a munkahely vagy a család lakóhelye). Ha a munkahely és a családi székhely között eltérés van, kétség esetén a szociális központ a mérvadó. Az EuErbVO szerinti utolsó szokásos tartózkodási helyet (amely szintén csak e rendelet szempontjából releváns) fogalmilag meg kell különböztetni a joghatósági norma szerinti tartózkodási helytől. |
letzter gewöhnlicher Aufenthalt, Jurisdiktionsnorm (JN) szerinti | Az a kérdés, hogy az elhunyt hol élt, általában az utolsó szokásos tartózkodási hely alapján kerül eldöntésre, azaz ahol az elhunyt ténylegesen élt azzal a szándékkal, hogy ott maradjon. Ezt meg kell különböztetni a tényleges utolsó lakóhelytől, amely csak azzal a kérdéssel függ össze, hogy ténylegesen hol lakott utoljára (pl. betegsége miatt utoljára egy ápolási intézményben lakott). |
Aufgriffsrecht | kötött öröklésü parasztbirtok átvételének joga Végrendelettel vagy szerződéssel egy személynek biztosított jog, hogy a hagyatékot vagy a hagyatéki vagyonból bizonyos vagyontárgyakat átvételi ár megfizetése ellenében megszerezzen. Példa: A korlátolt felelősségű társaság alapszabályában szerepel a lehetőség, hogy egy elhunyt tag üzletrészét a fennmaradó tagok az örökösöktől az átvételi ár megfizetése ellenében megvásárolják. |
Ausschlagung | ld. örökösödési kedvezmény, Erbentschlagung |
Deszendent | jogtörténeti kifejezés; ld. leszármazottak, Nachkommen |
Ehegattenerbrecht | házastársi öröklési jog 2018 óta a házastársi öröklési jogok a heteroszexuális és az azonos nemű házastársak számára is elérhetőek. Függetlenül attól, hogy mely rokonok vannak jelen, a házastársnak különleges helyzete van az öröklési jogban. Törvényes öröklési jog: Az elhunyt leszármazottai mellett a házastársat mindig megilleti az örökségből egy meghatározott rész, amely a teljes hagyaték egyharmadát teszi ki. Az elhunyt szülei mellett a házastársat is megilleti az örökrész kétharmada. Ha az egyik szülő korábban halt meg, a házastárs a teljes hagyaték 5/6 részére jogosult; ha mindkét szülő korábban halt meg, a házastárs az egyedüli örökös, függetlenül attól, hogy a második, harmadik vagy negyedik szülőnek vannak-e más rokonai. |
Einantwortung | bírói átadás A hagyaték hivatalos átruházása a kijelölt örökösök tulajdonába bírósági végzéssel (Einantwortungsbeschluss); megszünteti a hagyatéki eljárást; a megszüntetés egyéb formái a következők: - a fizetés helyett történő átengedés; - a nemperes eljárásokról szóló törvény 153. §-ának (2) bekezdése szerinti végzés, ha a vagyon (5000 eurónál kevesebb) meghaladja a követeléseket; - ha hagyatéki fizetésképtelenségi eljárást (Verlassenschafts-insolvenzverfahren) indítottak. |
Eintrittsrecht | belépési/helyettesítési jog, ld. Repräsentationsrecht |
Einzelrechtsnachfolge | egyéni jogutódlás ld. különös jogutódlás (Singularsukzession) |
Enterbung | kitagadás A kötelesrészre jogosult személy (leszármazók vagy házastárs/bejegyzett élettárs) kötelesrészének kifejezett vagy hallgatólagos visszavonása végintézkedéssel, ha a törvényben előírt örökösödési okok fennállnak. A kitagadást meg kell különböztetni az öröklésre való méltatlanságtól. |
Enterbungsgrund | A kötelesrészre jogosult személy megfosztható az örökségtől, ha - az elhunyt ellen olyan bíróságilag büntetendő cselekményt követett el, amely csak szándékosan követhető el és egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő, vagy - az elhunyt házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa vagy egyenes ági rokonai, testvérei vagy mostohagyermekei ellen olyan bíróságilag büntetendő cselekményt követett el, amely csak szándékosan követhető el és egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő, vagy - szándékosan meghiúsította vagy megkísérelte meghiúsítani az elhunyt valódi végakaratának megvalósítását (pl. az elhunyt végrendeletének megsemmisítésével), vagy - elítélendő módon súlyos lelki szenvedést okozott az elhunytnak, vagy - egyébként súlyosan elhanyagolta az elhunyttal szemben fennálló családjogi kötelezettségeit, vagy - egy vagy több szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre vagy húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. |
Erbanfall | az örökség háramlása Az öröklési jog keletkezése; főszabály szerint az örökhagyó halálával (azaz az ABGB 545. §-a szerinti öröklési eseménnyel); a két időpont (öröklési esemény és öröklési esemény) akkor térhet el egymástól, ha az örökhagyó végintézkedésben valamely személy öröklési jogának keletkezési feltételét írta elő. |
Erbantrittserklärung | nyilatkozat örökség elfogadásáról Korábban: örökösödési nyilatkozat; az öröklésre jogosult személy visszavonhatatlan nyilatkozata a bírósági biztosnak vagy a hagyatéki bíróságnak, hogy elfogad egy bizonyos örökséget; megkülönböztetnek: - feltétel nélküli örökléselfogadó nyilatkozat: az örökség felelősség fenntartása nélküli elfogadása; az örökös korlátlanul felel a hagyatékból eredő kötelezettségekért teljes vagyonával, függetlenül a hagyatéki vagyon összegétől és attól, hogy az örökös az örökléselfogadó nyilatkozat megtételekor tudott-e ezekről a kötelezettségekről. - feltételes örökléselfogadó nyilatkozat: az örökség elfogadása felelősség fenntartásával; az örökös csak az öröklés után átvett vagyon erejéig felel a hagyatéki kötelezettségekért. Ezért a hagyatéki eljárás keretében leltárt készítenek (Inventar) |
Erbe | örökös Az a személy, aki az elhunyt jogait és kötelezettségeit teljes egészében vagy bizonyos arányban átveszi; megkülönböztetendő az örökségátvevőtől (Vermächtnisnehmer, Legatar), akinek csak a hagyatéki vagyonból bizonyos tárgyak (pl. egy autó vagy egy festmény) kiadására vagy bizonyos jogok átruházására (pl. egy bizonyos lakhatási jog biztosítása) van igénye az örökös(ök)kel szemben. |
Erbeinsetzung | örökös kinevezése Egy személy örökösként (Erbe), pótörökösként (Ersatzerbe) vagy utódörökösként (Nacherbe) történő kijelölése végintézkedés révén. |
Erbentschlagung, Erbsentschlagung | örökség visszautasítása Az öröklésre jogosult személynek a hagyatéki bírósággal szemben tett visszavonhatatlan nyilatkozata arról, hogy nem fogad el egy bizonyos örökséget; ld. lemondás (Ausschlagung). |
Erbfähigkeit | öröklési képesség Elvileg bármely jogi személy, beleértve a jogi személyeket is, képes örökölni. Ha egy személy nem teljesíti ezt a kritériumot, akkor ezért örökképtelen (erbunfähig), és ezekben az esetekben úgy kell kezelni, mintha nem is létezne, illetve ez a személy ezért nem részesül a hagyatékból. Különbséget kell tenni az abszolút és a relatív öröklési képtelenség között: - Abszolút öröklési képtelenség: Ez azt jelenti, hogy egyáltalán örökölhet, nem képes örökölni senki mással szemben; a hagyatéki eljárásnak nincs jelentősége. - Viszonylagos öröklési képtelenség (= öröklésre való méltatlanság): A viszonylagos öröklési képtelenség azt jelenti, hogy egy bizonyos személy hagyatékából nem lehet valamit megszerezni. Ennek a potenciális örökös az örökhagyó, a hozzátartozói vagy a végrendelete ellen elkövetett különösen súlyos vétsége lehet az oka. |
Erbhof | örökösödési gazdaság Olyan mezőgazdasági és erdőgazdasági üzem, amely egy természetes személy, házastársak vagy egy szülő és egy gyermeke (ABGB 42. §) tulajdonában van, és amelynek átlaghozama legalább két felnőtt személy ésszerű eltartásához elegendő, de ennek hússzorosát nem meghaladó hozamot biztosít. Örökösödési gazdaság fennállása esetén az öröklésre speciális jogi rendelkezések vonatkoznak, amelyek az általános öröklési jogtól eltérő szabályozást tartalmaznak. Ezek a különleges szabályok azt a célt szolgálják, hogy elkerüljék a mezőgazdasági földterületek több potenciális örökös között történő feldarabolódásának veszélyét. A szabály a mezőgazdasági üzemek méretét tartja meg, ezzel biztosítva működésüket. |
Erblasser | örökhagyó Jogtörténeti kifejezés az elhunytra (Verstorbener); az ABGB 2015-ös módosítása törölte a törvényből, de más jogforrásokban, például az EU öröklési rendeletében (EuErbVO) még létezik, és a jobb olvashatóság érdekében ebben a szószedetben is ezt a kifejezést használjuk. |
Erbrecht | öröklésjog 1. objektív értelmezés: Azon normák összessége, amelyek az elhunyt vagyonának és kötelezettségeinek öröklését szabályozzák. 2. szubjektív értelmezés: Egy személy dologi joga, hogy egy örökség egészét vagy hányadban kifejezett részét (pl. harmad, negyed) birtokba vegye (§ 532 ABGB). |
außerordentliches Erbrecht des Lebensgefährten | az élettárs rendkívüli öröklési joga Ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet, és nincsenek törvényes örökösök az elsőtől a negyedik parentéláig, a teljes örökség az elhunyt élettársát illeti meg, feltéve, hogy az elhunyt halálát megelőzően legalább három éven át az elhunyttal, élettársként egy háztartásban élt. A közös háztartásnak nincs jelentősége, ha ezt jelentős okok - például egészségügyi vagy szakmai okok - akadályozták, de az élettársakra jellemző különleges kötelék fennállt. |
Erbschaft | örökség A köznyelvben használt kifejezés azokra a vagyontárgyakra, amelyeket az örökösök az elhunyt személytől örökösödési végzés (Einantwortungsbeschluss) útján kapnak. |
Erbschaftsklage | örökösödési kereset Egy olyan személy által a hagyaték más örökösre történő átruházását követően benyújtott kereset, aki azt állítja, hogy jobb öröklési joggal rendelkezik, mint a végzés által örökségben részesült örökös; e keresettel a felperes a hagyaték átadására is perelhet. |
Erbschaftssteuer | örökösödési adó A megszerzőt terhelő adó a haláleset miatti szerzés esetén; Ausztriában 2008-ban eltörölték; jelenleg csak az átruházott ingatlanok megadóztatása az ingatlanátruházási adóval. |
Erbserklärung | jogtörténeti kifejezés; ld. az öröklés elfogadására vonatkozó nyilatkozatot (Erbantrittserklärung) |
gesetzliche Erbfolge | törvényes öröklési rend Különböző esetekben lép életbe, például: - az elhunyt nem hagyott hátra (érvényes) végrendeletet - az elhunyt nem rendelkezett a (teljes) hagyatékáról - a kötelező részhez való jogok sérülnek - a végrendeletben kijelölt örökösök visszautasítják az örökséget, vagy már elhunytak Ebben az esetben a parentéla-rendszer vagy a házastársi öröklési törvény alkalmazandó. |
Erbübereinkommen, Erbteilungsübereinkommen | örökösi megállapodás Ha egynél több személy nyilvánítottak örökösnek, a hagyatéki eljárás során közös megegyezéssel megállapodást köthetnek a hagyaték felosztásáról. Ezt a megállapodást az öröklés során figyelembe kell venni. Ha az örökösök és a kötelesrészre jogosultak között megállapodás jön létre a vagyon megosztásáról vagy a kötelesrészre jogosultak kifizetések útján történő kártalanításáról, akkor ezt nevezzük kötelesrész-megállapodásnak. |
Erbunwürdigkeit | méltatlanság az öröklésre; ld. még öröklési képesség (Erbfähigkeit) |
Erbvertrag | házassági szerződés az öröklésről Házassági szerződés, amellyel az örökhagyó a házastársát vagy mindkét házastárs egymást kölcsönös örökösként nevezik meg. Jegyesek is köthetnek öröklési szerződést, a házasságkötés feltétele mellett. Az öröklési szerződés azonban csak a hagyaték ¾ részére köthető; ¼ rész tehát a törvényes öröklés számára van fenntartva, kivéve, ha az örökhagyók emellett végrendelkeztek is (a "szabad negyedről"). Az öröklési szerződést közjegyzői okirat formájában kell elkészíteni. |
Erbverzicht | lemondás az öröklésről Ez egy szerződés a potenciális örökös és a potenciális örökhagyó között egy jövőbeli öröklési jogról való lemondásról; a szerződés érvényességéhez közjegyzői okirat vagy bírósági jegyzőkönyv általi hitelesítés szükséges (§ 551 ABGB). Az öröklésről való lemondás vonatkozhat csak a kötelesrészre is (kötelesrészről lemondó szerződés; Pflichtteilsverzichtsvertrag). |
Ersatzerbe | pótörökös Az első örökös helyére lép; akkor kerül sorra, ha az első örökös nem örökölhet (pl. elhunyt vagy méltatlan az örökségre) vagy nem akar örökölni (pl. mert visszautasítja az örökséget). |
EU-Erbrechtsverordnung (EUErbVO) | EU öröklési jogi rendelet Ez az uniós rendelet képezi a jogalapot a határokon átnyúló öröklési ügyek esetében. Meghatározza, hogy egy adott ügyben mely nemzeti bíróságok rendelkeznek joghatósággal, és hogy e bíróságoknak melyik nemzeti öröklési jogot kell alkalmazniuk. Ezenkívül az európai öröklési bizonyítvány kiállításának követelményeit szabályozza (ld. még: lakóhely, utolsó szokásos tartózkodási hely). Példa: A svéd állampolgárságú örökhagyó, aki az elmúlt tíz évben már Ausztriában élt, Ausztriában hal meg, és Ausztriában és Németországban hagy vagyont -> Az uniós öröklési rendelet szabályai: kifejezetten osztrák eljárás az osztrák öröklési joggal az ausztriai lakóhely miatt. |
Gerichtskommissär | Közjegyző, aki a hagyatéki eljárást a hagyatéki bíróság nevében a bíróság megbízottjaként folytatja le. |
Gesamtrechtsnachfolge | egyetemes jogutódlás; ld. Universalsukzession |
Heimfallrecht des Staates | jogtörténeti kifejezés, ld. szövetségi kisajátítás (Aneignung des Bundes) |
hereditas iacens | ld. nyugvó hagyaték (ruhende Verlassenschaft) |
Höferecht | hatékony parasztgazdaság szétdarabolását megakadályozó jogszabály, ld. Anerbenrecht |
Intestaterbfolge | törvényes öröklési rend, ld. gesetzliche Erbfolge |
Inventar | hagyatéki leltár A hagyaték összes eszközének és kötelezettségének, valamint a hagyatéki költségek listája, értékadatokkal ellátva (egy vállalat mérlegéhez hasonló eszközlista). Leltárt mindig kell készíteni, ha - az egyik örökös feltételes nyilatkozatot tesz az örökség elfogadásáról; - a kötelesrész kedvezményezettje a hagyatéki vagyon értékbecslését kéri; - a kötelező rész egyik kedvezményezettje kiskorú vagy nagykorú képviselő gondozása alatt áll; - az örökhagyó öröklést rendelt el; vagy - a hagyaték szétválasztását kérelmezték. |
Kodizill | fiók-végrendelet; jogtörténeti kifejezés; ld. örökös kijelölése nélküli végintézkedés |
Kommorientenpräsumtion | egyidejű elhalálozás vélelme Abban az esetben, ha két személy egyidejűleg halt meg, de nem állapítható meg, hogy a személyek milyen sorrendben haltak meg, a törvényes vélelem szerint mindketten egyidejűleg haltak meg (pl. házaspár autóbalesete). Ennek az a következménye, hogy ezek a személyek nem örökíthetnek egymásra. |
Lebensgefährte | ld. élettárs rendkívüli öröklési joga (außerordentliches Erbrecht des Lebensgefährten) |
Legat | hagyaték; ld. Vermächtnis |
Nacherbschaft, Nachlegat, Nachvermächtnis | utóörökség Végintézkedés útján tett olyan megállapodás, amely szerint egy örökös a halála után vagy egy bizonyos esemény bekövetkeztekor a korábbi örökhagyó hagyatékának egy részét egy másik örökösre (utóörökös, Nacherbe) ruházza át; ettől megkülönböztetve a pótörököst, aki csak akkor örököl, ha az elsőként kijelölt örökös nem kapja meg az örökséget bármikor. Különbséget kell tenni az utóöröklés és a maradék utóöröklése között: - Utóöröklés: Az örökös csak annyiban használhatja a hagyatékot, amennyiben a vagyon lényegét nem csökkenti (puszta haszonélvezeti jog). A vagyont nem adhatja el, nem pazarolhatja el és nem ajándékozhatja el. - Maradék utóöröklése (más néven maradványhelyettesítés, Substitution auf den Überrest): itt az örökös szabadon rendelkezhet a maradványt helyettesítő vagyon felett, mert az utóörökös csak azt kapja meg, ami az előző örökös halálakor megmarad. Az utóörökséget is meg kell különböztetni az utóhagyatéktól (Nachvermächtnis). Végrendelkezésben az örökhagyó rendelkezhet úgy, hogy ne a teljes vagyona szálljon előbb A, majd a B örökösre, hanem csak egy meghatározott tárgy. |
Nachkommen | utódok Egyenes ági leszármazottak (pl. gyermekek és unokák). |
Nachlass | jogtörténeti kifejezés; ld. hagyaték (Verlassenschaft) |
Nachlass, ruhender | jogtörténeti kifejezés; ld. nyugvó hagyaték (ruhende Verlassenschaft) |
Nachlassabsonderung, Nachlassseparation | hagyaték elkülönítése ld. Absonderung |
Noterbe | jogtörténeti kifejezés; szükségbeli örökös; ld. Pflichtteilsberechtigter |
Nottestament | sürgősségi végrendelet Ha fennáll a veszélye annak, hogy az örökhagyó rövidesen meghal, vagy elveszíti végrendelkezési képességét, és más módon (pl. más személy által készített végrendelet útján) már nem tudja kinyilvánítani végakaratát, akkor a más személy által készített végrendelethez képest könnyebb feltételek mellett szóban vagy írásban két tanú előtt kinyilváníthatja végakaratát. A sürgősségi végrendelet a veszély megszűnése után három hónappal érvényét veszti. |
Parentel(-ensystem) | parentéla(-rendszer) A törvényes öröklésen belül az öröklési jogok meghatározott sorainak kijelölése. Az örökösök a következő sorrendben örökölnek: 1. parentéla: a gyermekek; ha az örökhagyó előtt elhunytak, akkor az unokák. 2. parentéla: a szülők; ha az örökhagyó előtt elhunytak, akkor az örökhagyó testvérei; ha azok is elhunytak, akkor az unokaöccsök és unokahúgok. 3. parentéla: a két nagyszülőpár; ha az örökhagyó előtt elhunytak, akkor a nagybácsik és nagynénik; ha azok is elhunytak, akkor az unokatestvérek. 4. parentéla: kizárólag a dédszülők. Itt két szabályt kell betartani: Ha vannak közelebbi rokonok, akkor a magasabb parentélájú rokonok nem jönnek szóba. Példa: Ha az örökhagyó gyermekeket hagy hátra, a szülők vagy testvérek soha nem lehetnek örökösök. Ha az elhunyt halálakor a legfőbb képviselők egy szülői házon belül élnek, leszármazottaik elvileg nem lehetnek örökösök. Példa: Ha az egyedülálló örökhagyó nem hagy utódokat, a szülők elvileg örökösök, de a testvérek nem. A kvóta meghatározását befolyásolja a házastársi öröklési törvény, ld. házastársi öröklési törvény. |
eingetragene Partnerschaft | bejegyzett élettársi kapcsolat; definíció a Családi jogban Öröklésjogi következmények: A házastársak és a bejegyzett élettársak egyenlő bánásmódja miatt a házastársi öröklési jogra és a törvényes előleghagyatékokra vonatkozó rendelkezések egyaránt alkalmazandók. |
Pflegevermächtnis | gondozási hagyaték Az elhunythoz közel álló személy (pl. az elhunyt törvényes örökösei, házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa és gyermekei), aki az elhunytat a halálát megelőző három évben legalább hat hónapon keresztül nem csupán csekély mértékben (általában heti 20 óránál többet) ápolta, törvényes hagyatékra jogosult, kivéve, ha juttatásban vagy díjazásban állapodtak meg. A "gondozás" fogalma minden olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa az ápolásra szoruló személy számára a szükséges ellátást és segítséget, és javítsa egy önrendelkező, szükségletekhez igazodó életvitel lehetőségét. |
Pflichtteil | kötelesrész Vagyon, amelyre bizonyos személyek (leszármazók vagy a házastárs vagy bejegyzett élettárs) az örökhagyóval való rokoni kapcsolatuk alapján igényt tarthatnak, ha a végintézkedés nem vagy nem megfelelő mértékben rendelkezett róluk; a kötelesrész a hagyatéki vagyon törvényes hányadának felét kitevő kvótára való igényjogosultság. A kötelesrész csak pénzben igényelhető. |
Pflichtteilsberechtigter | kötelesrész-jogosult Az a személy, akinek az elhunyt vagyonából bizonyos részt kapnia kell (annak ellenére, hogy a végintézkedésben más személyt jelöltek ki); ezek a gyermekek és a házastárs/bejegyzett élettárs. A kötelesrész kedvezményezettjének az örökössel szemben egy bizonyos pénzösszeg átadására van igénye. |
Pflichtteilserhöhung wegen Schenkungen | kötelesrész-növelés ajándékozás miatt Ha az örökhagyó életében vagyonának egy részét vagy egészét más személynek ajándékozta (hogy a lehető legkevesebbet hagyjon a kötelesrészre jogosultakra), a figyelembe veendő ajándékot a kötelesrészre jogosult gyermek vagy a házastárs kérésére a hagyatékhoz hozzá lehet adni, és ennek alapján meghatározható a kötelesrész (ajándékozási kötelesrész; Schenkungspflichtteil) növekedése, hogy a későbbiekben ebből a megnövelt összegből határozzák meg az egyes kötelesrészeket. Az ajándékozás kötelező részét is elsősorban a hagyatékból kell kifizetni. Ha ez nem elegendő, az örökös - amennyiben ez az ajándékozás kötelező részének fedezéséhez szükséges - követelheti az ajándékozottól az ajándék vagy egy pénzpótló összeg visszaadását. |
Pflichtteilsminderung | kötelesrész-csökkentés Az örökhagyó elrendelheti a kötelesrész felére való csökkentését, ha egy szülő és a kötelesrészre jogosult (gyermek, házastárs, bejegyzett élettárs) között soha nem volt szoros kapcsolat, vagy hosszabb időn keresztül (a joganyag szerint legalább 20 év alatt) nem volt olyan szoros kapcsolat, amely általában megfelel a szülők és gyermekek közötti kapcsolatnak, és a kapcsolat megszakadása nem az elhunytnak róható fel. |
Pflichtteilsübereinkommen | megállapodás kötelesrészről; ld. örökösi megállapodás (Erbübereinkommen) |
Rechtsnachfolge | ld. Singular- ill. Universalsukzession |
Repräsentationsrecht | belépési/helyettesítési jog A törvényes öröklési rend értelmében az elhunyt gyermekének leszármazottai közösen öröklik az elhunyt gyermek részesedését (§ 733 ABGB); ld. belépési jog (Eintrittsrecht). |
Schenkung auf den Todesfall | halál esetére szóló ajándékozás Ajándék, amelynek teljesítésére csak az ajándékozó halála után kerül sor; a halál esetére szóló ajándékozási szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, az ajándékozónak le kell mondania a visszavonás jogáról, az ajándékozottnak pedig el kell fogadnia az ajándékot (§ 956 ABGB); ebben az esetben is van "szabad negyed", amelynek az ajándékozástól mentesnek kell maradnia, ld. öröklési szerződés. |
Schenkungspflichtteil | ld. kötelesrész-növekedés ajándékozás miatt (Pflichtteilserhöhung wegen Schenkungen) |
Schiffstestament | hajón írt, egyszerűsített, 6 hónapig érvényes végrendelet jogtörténeti kifejezés; a 2004-es átfogó reformot megelőzően a sürgősségi végrendeletek közé tartozott |
Seuchentestament | járvány területén írt, egyszerűsített, 6 hónapig érvényes végrendelet jogtörténeti kifejezés; a 2004-es átfogó reformot megelőzően a sürgősségi végrendeletek közé tartozott |
Singularsukzession | különös jogutódlás Egyéni jog átruházása a kapcsolódó kötelezettségekkel együtt egyik személyről a másikra (pl. hagyaték); ld. egyéni öröklés. |
Sterbefallsanzeige | haláleset bejelentése Az anyakönyvi hivataloknak értesíteniük kell a hagyatéki bíróságot (az elhunyt lakóhelye/életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróságot) a halálesetekről. |
Stundung des Pflichtteils | kötelesrész kifizetésének halasztása Az örökhagyó elrendelheti a kötelesrész halála után legfeljebb öt évig (megfontolásra érdemes okokból akár tíz évig is) történő halasztását vagy ezen időszakon belüli részletekben történő kifizetését. Hasonlóképpen, a kötelesrészt részben vagy egészben erre az időszakra szóló ajándékozással lehet fedezni. Az örökhagyó vagy a bíróság által elrendelt halasztás azzal a következménnyel jár, hogy a kötelesrészre az örökös csak a határidő lejárta után - de a kamatok figyelembevételével - tarthat igényt. |
Substitution | utóöröklés, ld. Nacherbschaft |
fideikommissarische Substitution | jogtörténeti kifejezés; ld. utóöröklés (Nacherbschaft) |
Substitution auf den Überrest | helyettesítés a maradékra ld. utóöröklés (Nacherbschaft) |
Sukzession | jogutódlás; ld. különös ill. egyetemleges jogutódlás (Singular- ill. Universalsukzession) |
Teilungsanordnung | megosztási rendelkezés Az örökhagyó végintézkedése, amellyel az örökhagyó meghatározza, hogy a hagyatékból származó tárgyakat milyen módon kell felosztani az örökösök és a hagyatéki örökösök között. |
Testament | végrendelet Egy személy (végrendelkező; Testator) végrendelete, amelyben egy vagy több személyt örökösnek jelöl ki, illetve hagyatékot, végrendeletet vagy egyéb rendelkezést rendelnek el; a végrendelet érvényességéhez bizonyos formai követelményeknek kell megfelelni (vö. saját kézzel írott ill. mások által készített végrendelet; eigenhändiges ill. fremdhändiges Testament). |
allographes / allographisches Testament | más személy által írt végrendelet jogtörténeti kifejezés |
eigenhändiges Testament, holographes Testament | saját kézzel írott végrendelet jogtörténeti kifejezés A végrendeletet kizárólag az örökhagyó írta és írta alá saját kezűleg, harmadik személy vagy számítógép segítsége nélkül, ellentétben a más személy által írt végrendelettel. |
fremdhändiges Testament | mások által készített végrendelet Korábban: allográfiai végrendelet (allographes Testament) is. Ez egy olyan okirat, amelyet nem az örökhagyó saját kezűleg írt, amelyet viszont az örökhagyónak saját kezűleg kell aláírnia, és amelyet azzal a saját kézzel írt kiegészítéssel kell ellátnia, hogy ez az ő végakarata, és amelyet három tanúnak kell aláírnia azzal a kiegészítéssel, hogy tanúként írják alá. Ezen kívül fel kell tüntetni nevüket és születési dátumukat/címüket. Mindhárom tanúnak egyszerre kell jelen lennie. |
gemeinschaftliches Testament | közös végrendelet Ebben a házastársak (a házasság feltétele szerint a menyasszony és a vőlegény is) egymást vagy harmadik személyeket jelölnek ki örökösnek. A végrendeletre vonatkozó formai követelményeket be kell tartani. |
holographes Testament | jogtörténeti kifejezés; ld. saját kézzel írott végrendelet (eigenhändiges Testament) |
mündliches Testament | szóbeli végrendelet A végrendeletnek vannak bizonyos formai követelményei: általában írásban kell elkészíteni (szükség esetén tanúk segítségével), kivételes esetben szóban is meg lehet tenni, ha a végrendeletet közjegyzőnél jegyzik be, vagy ha azt maga az örökhagyó teszi meg sürgősségi végrendelet formájában. Egy ilyen sürgősségi végrendelet azonban csak nagyon korlátozott mértékben érvényesíthető, ha bizonyos további feltételeket betartanak. A szóbeli végrendelet más formái 2004 óta nem léteznek. |
privates Testament | Kézzel írt végrendelet, mások által készített végrendelet, sürgősségi végrendelet, azaz olyan végrendelet, amelyet nem közjegyzői okiratba, közjegyzői jegyzőkönyvbe vagy bírósági jegyzőkönyvbe foglaltak. |
Testament, schriftliches | írásban tett magán- vagy közokiratba foglalt végrendelet |
Testamentskundmachung | végrendelet kihirdetése Történelmi kifejezés, ma átvételi jegyzőkönyv (Übernahmeprotokoll): a végrendelet törvényileg előírt átvétele a bírósági képviselő vagy a hagyatéki bíróság által; az átvételt jegyzőkönyvezni kell. |
Testamentsvollstrecker | végrendeleti végrehajtó Az örökhagyó által az örökhagyó végrendeletének végrehajtására vagy végrehajtásának felügyeletére kijelölt személy; a végrehajtói tisztség átvétele elfogadáshoz kötött. |
Testamentszeuge | végrendeleti tanú Az a személy, aki a végrendelet aláírásával tanúsítja, hogy az az örökhagyó végrendeletét tartalmazza, vagy aki szóbeli végrendelet megtételekor jelen van. |
Testator | végrendelkező személy |
Testierfähigkeit | végrendelkezési képesség Egy személy végrendelkezésre vagy végrendeletek módosítására való képessége; a végrendelkezési képesség nem követeli meg a teljes cselekvőképességet. |
Todesfallaufnahme, Todfallsaufnahme | haláleset rögzítése A közjegyző mint bírósági biztos általában első olyan cselekménye, amelyben a hagyatéki tárgyalás vagy a gyámhatóságok intézkedései szempontjából fontos körülményeket kell megállapítani (pl. a lehetséges örökösök száma és adatai, nyilatkozat a vagyoni körülményekről, végintézkedések elfogadása). |
Universalsukzession, Gesamtrechtsnachfolge | egyetemes jogutódlás Egy ingatlan átruházása minden joggal és kötelezettséggel együtt egy személyre (pl. öröklés). |
Verlassenschaft | hagyaték Az elhunyt személy összes jogának és kötelezettségének összessége, kivéve a nagyon személyes jogokat és kötelezettségeket (ABGB 531. §). |
Verlassenschaft, ruhende | nyugvó hagyaték A hagyaték mint önálló jogi személy: jogi személyiséggel rendelkező jogi személy az örökhagyó halála és a bírói átadás között. |
Verlassenschaftsgericht | hagyatéki bíróság Tárgyalás megtartására a kerületi bíróságnak van tárgyi joghatósága; a helyi joghatóság az elhunyt utolsó lakóhelyétől vagy utolsó szokásos tartózkodási helyétől függ. |
Verlassenschaftsinventar | hagyatéki leltár; ld. leltár |
Verlassenschaftskurator | Hagyatéki gondnok kerül kijelölésre, ha az örökösök ismeretlenek, vagy nem gyakorolják öröklési jogukat; ld. még a személyi jogról szóló fejezetben a kurátort. |
Verlassenschaftsverfahren | hagyatéki eljárás Peren kívüli eljárás, amelyben az elhunyt személy jogutódlásának tisztázása történik - általában az örökösödési végzéssel (Einantwortungsbeschluss) zárul. A túlzottan eladósodott vagy nagyon kevés vagyonnal rendelkező hagyatékok esetében egyszerű végintézkedések is léteznek (fizetés helyett történő átruházás vagy megszüntető végzés, ld. bírói átadás vagy Einantwortung). |
Verlassenschaftsvermögen | A hagyatékban szereplő vagyontárgyak; a ld, még Nachlass. |
Vermächtnis | jogtörténeti kifejezés: örökség Végrendelettel meghatározott személyre hagyott pénzösszeg, egyes tárgyak vagy egyes jogok; az örökhagyó nem örökös, csak kizárólagos jogutóddá válik. A törvény által elrendelt különleges hagyatékok a törvényes előleghagyaték és a gondozási hagyaték. |
gondozási hagyaték, ld. gesetzliches Vorausvermächtnis | |
Vorausvermächtnis, gesetzliches Vorausvermächtnis | Kétféle (törvényes) hagyaték-előleg létezik: - Házastárs/bejegyzett élettárs: hacsak törvényesen ki nem tagadják az örökségből, jogosult arra, hogy továbbra is a házassági vagy élettársi lakásban lakjon, és használja a házassági vagy élettársi háztartáshoz tartozó ingóságokat, amennyiben az a korábbi életkörülményeknek megfelelően a folytatáshoz szükséges. - Élettárs: Az élettárs törvényes hagyaték-előleggel rendelkezik, amennyiben legalább az elmúlt három évben az elhunyttal élettársként élt közös háztartásban, és az elhunyt a halál időpontjában nem volt sem házas, sem bejegyzett élettársi kapcsolatban nem élt. A közös lakás lakhatásának és a háztartás tárgyainak további használatára az élettárs az elhunyt halálát követő legfeljebb egy évig jogosult (ld. még az élettárs rendkívüli öröklési joga; außerordentliches Erbrecht des Lebensgefährten). |
Vorfahren | felmenők Felmenő ági rokonok (például szülők, nagyszülők), ld. a családjogról szóló fejezetben; ezzel szemben vannak a leszármazottak (Nachkommen), azaz a gyermekek és unokák. |
freies Viertel | ld. öröklési szerződés |
Zuwachs | növekmény, ld. Anwachsung |