Ez a német-magyar jogi értelmező szótár az ügyfeleink számára legfontosabb 15 jogág kifejezéseit tartalmazza, ahogy azok az osztrák jogszabályokban foglaltattak 2021 februárjában (jogi normák ld. alább), de "haszonnal forgatható" németországi jogi szövegek értelmezéséhez is.
Abwesenheitskurator | távollévő személy gondnoka ld. kurátor (Kurator) |
Anstalt des privaten Rechts | magánjogi intézmény Olyan alapítvány, amely nem kizárólag tőkét fektet be, hanem a tőkével intézményeket is kezel vagy finanszíroz (pl. magán oktatási intézmények, diák- vagy idősek otthonának üzemeltetője). |
gewöhnlicher Aufenthalt | állandó tartózkodási hely Számos jogszabályban eltérően meghatározott fogalom. Az osztrák polgári eljárásjog szerint az a hely, ahol egy személy ténylegesen tartósan tartózkodik; a lakóhellyel ellentétben nem kell, hogy az illető akarata az ott tartózkodásra irányuljon (pl. gondozóotthon). |
beweglich | mozgó, ingó ld. ingó / ingatlan dolog (bewegliche / unbewegliche Sache) |
Deliktsfähigkeit | kártérítési felelősségre vonhatóság A cselekvőképesség része; az a képesség, hogy valaki saját jogellenes magatartása következtében más személyekkel szemben kártérítési felelősséggel tartozik; elvileg 14 éves korától (azaz a 14. születésnapjától) áll fenn. |
Entmündigung | gyámság / gondnokság alá helyezés Jogtörténeti kifejezés; egy személy cselekvőképességének bírósági végzéssel történő korlátozása vagy visszavonása; ld. felnőttképviselet. |
Entscheidungsfähigkeit | döntési képesség Egy természetes személy képessége arra, hogy vagyonát és magánügyeit ésszerű és önrendelkező módon intézze; a cselekvőképesség előfeltétele. |
gerichtliche / gesetzliche / gewählte Erwachsenenvertretung | A felnőttképviselőnek kell intéznie a mentális betegségben szenvedő vagy értelmi fogyatékos személy ügyeit; ezt a személyt nevezzük védelemre jogosult személynek. A képviselőt ki lehet jelölni egyes ügyek, ügyek egy meghatározott csoportjának (pl. vagyonkezelés) vagy az összes ügynek az intézésére. A felnőttképviseletnek különböző formái vannak: - Törvényes felnőttképviselet: A képviselő a védelemre jogosult személy képviselőjévé válik családtagként betöltött pozíciója miatt, amikor a képviseleti aktus szükségessé válik. - Választott felnőttképviselet: A védelemre jogosult, döntési képességében már korlátozott személy és a képviselő megállapodást kötnek a képviselet mértékéről (amennyiben a személy megértési képessége még lehetséges). - Bíróság által kijelölt felnőttképviselet: Csak abban az esetben, ha a választott vagy törvényes felnőttképviselet egyike sem lép életbe, a bíróság kijelöl egy személyt, aki az érdekek képviseletét látja el. A felnőttképviseletet meg kell különböztetni a gondnokolt meghatalmazástól, amikor egy személy (a meghatalmazó) meghatalmazást ad egy másik személynek (a meghatalmazottnak) olyan időpontban, amikor maga a meghatalmazó még teljes mértékben képes döntéseket hozni. Ez a már kiadott meghatalmazás csak a cselekvőképesség elvesztésének időpontjában lép hatályba. A felnőttképviselő nagymértékben megfelel a "gondnok" korábbi fogalmának, mint bíróság által kijelölt képviselőnek. |
Fonds | alap Az alapítványtól eltérően az alapító nem véglegesen ajánlja fel a vagyonát vagy annak egy részét egy külön jogi személy (az alap) számára, hogy meghatározott célokat érjen el. Az alap jogképes. Az alapot jótékonysági célokra használják. A jogalap a 2015. évi Alapítványokról és alapokról szóló szövetségi törvény (BStFG 2015). |
Gebietskörperschaft | területi köztestület / területi önkormányzat Közjogi jogi személy, amely minden olyan személyt magába foglal, aki egy adott területtel helyi kapcsolatban áll (különösen a Szövetség, a tartományok, az önkormányzatok). |
Geschäftsfähigkeit | jogügyleti képesség A cselekvőképesség egy része; az a képesség, hogy valaki saját cselekedeteivel felhatalmazza vagy elkötelezze magát, vagy hogy jogügyleteket kössön. Ez a képesség a személy belátóképességétől és bizonyos életkoroktól függ: - a 7. születésnapig: 7 év alatti személy (korábban: gyermek) - a 7. születésnaptól a 14. születésnapig: nem teljes jogú kiskorú - a 14-18. születésnap között: teljes jogú kiskorúak - a 18. születésnaptól: nagykorú |
Gesellschaft bürgerlichen Rechts (GesbR, GbR) | polgárjogi társaság Saját jogi személyiséggel nem rendelkező társasági forma. Ez azt jelenti, hogy az ügylet egyrészről a tagok, másrészről a szerződő felek között jön létre. A gyakorlatban azonban a tagok a külvilág számára egyetlen név alatt is megjelenhetnek, pl. Bauprojekt Tunnelbau Arbeitsgemeinschaft/ARGE. A GbR további jellemzői: - a partnerek kötött forma nélküli társulása (nincs szükség írásos alapszabályra); - a társaság két vagy több olyan személy között jön létre, akik munkájukat vagy vagyonukat közös hasznukra egyesítik; - a társaság célja a közös kereset szerzésére irányul; - a társaság tárgyai a tagok közös vagy egy-egy tag (de nem a társaság) tulajdonában vannak Gyakorlati példák: híd vagy bevásárlóközpont építési projekt; független közjegyzők vagy ügyvédek irodai társulása. |
Gestaltungsrecht | szerződés alakításának joga Egy személy joga arra, hogy egyoldalúan változtasson a szerződéses jogviszonyon (pl. egy korábban csupán bérelt tárgy megvásárlására vonatkozó opció); ez egy szerződésben rögzített kivétel az általános elv alól, miszerint a szerződéseket csak valamennyi szerződő fél együttesen módosíthatja. |
Großjährigkeit | ld. nagykorúság (Volljährigkeit) |
Grundrechte | alapjogok Az egyénnek az állammal szemben fennálló, alkotmányjogilag garantált jogai; megkülönböztetik többek között a választójogot, a szabadságjogokat és a tartózkodási jogot. |
Handlungsfähigkeit | jogügyleti képesség Egy személy azon képessége, hogy saját magatartásával jogokat és kötelezettségeket alapozzon meg; a ~ jogügyleti képességre és kártérítési felelősségre vonhatóságra oszlik. Ellentétben a jogképességgel, amely születéskor korlátozás nélkül fennáll, egy személy csak akkor rendelkezik cselekvőképességgel, ha képes saját ügyeinek megfelelő intézésére, azaz elér egy bizonyos életkort, és képes döntéseket hozni (ellenkező esetben nagykorú képviselőt kell kijelölni). |
Herrschaftsrecht | uralmi jog Egy személy joga arra, hogy egy bizonyos dologgal (bizonyos korlátok között) rendelkezzen, és annak használati jogosultságát másoktól megtagadja (pl. tulajdon). |
Kammer | kamara Egy szakmai csoport érdekeit képviselő önigazgatási szerv, melyben a tagság a szakma valamennyi gyakorlójára nézve kötelező; pl. Kereskedelmi Kamara, Munkaügyi Kamara, Agrárkamara, egyéb, jogszabályban előírt szakmai testületek (Ügyvédi Kamara, Könyvvizsgálói Kamara stb). |
Kind | gyermek Elavult jogi kifejezés, a 7. életévüket be nem töltött természetes személyeket értették alatta; ez a személy elvileg teljesen képtelen jogügyletekre; ld. még: jogügyleti képesség. A személy azonban a korára jellemző kisebb, a mindennapi élethez tartozó tranzakciókat (pl. tömegközlekedési jegy vagy kolbászos zsemle vásárlása) elvégezheti, és elfogadhat olyan ügyletet, amely kizárólag a javára történik. |
Kollisionskurator | eseti gondnok érdekellentétnél ld. kurátor ( Kurator ) |
Körperschaft | testület ld. jogi személy (juristische Person) |
Kurator | gondnok A bíróság által kijelölt személy, aki olyan személyek érdekeinek védelmére szolgál, akik nem képesek azokat megfelelően megvédeni, vagy akik érdekében sürgős jogi cselekményeket kell tenni (pl. nyilatkozatok megtétele); különösen megkülönböztetést tesznek: - Abwesenheitskurator; távollévő személy gondnoka: olyan személy számára kerül kijelölésre, akinek létezése ismert, de tartózkodási helye jelenleg ismeretlen - gerichtlicher Erwachsenenvertreter; igazságügyi felnőttképviselő (ld. felnőttképviselet) - Kollisionskurator; eseti gondnok érdekellentétnél: akkor kerül kijelölésre, ha a törvényes képviselő összeférhetetlenség miatt akadályoztatva van abban, hogy kiskorú vagy szellemi fogyatékos személy javára gyakorolja hivatalát (pl. ha az özvegy saját nevében tesz öröklésbefogadási nyilatkozatot, és a kiskorú gyermek nevében fogadja el a kötelesrészt, akkor a hagyatéki eljáráshoz a kiskorú képviselőjét kell kijelölni). - Posteritätskurator; u tódgondnok (a meg nem született magzat gondnoka): akkor nevezik ki, ha egy nő terhes egy elhunyt személy gyermekével, hogy képviselje a gyermeket a hagyatéki eljárásban; ld. még nasciturus. - Prozesskurator; eljárási gondnok: a bíróság által az eljárásra képtelen és törvényes képviselővel nem rendelkező fél számára kijelölt személy, ha az ellenfél kérésére az ellenfélre veszélyt jelent. - Separationskurator; elkülönítési megbízott: a bíróság által a hagyatéki eljárás során a vagyon biztosítására kijelölt személy, ha valamelyik fél az elhunyt vagyonának elkülönítését követeli, mert jogosan tart attól, hogy nem kapja meg a költségei megtérítését. - Verlassenschaftskurator; hagyatéki gondnok: akkor kerül kijelölésre, ha a hagyaték érdekében sürgős intézkedéseket kell tenni (pl. az elhunyt bérelt lakásának visszaszolgáltatása a bérbeadónak), és nem ismertek örökösök, nem gyakorolják öröklési jogukat, vagy a több személy közötti öröklési jogot először a bíróságnak kell megállapítania. |
Menschenrechtskonvention (MRK) |
Emberi jogi egyezmény pontos neve: Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről; európai államok nemzetközi jogi megállapodása, amely Ausztriában alkotmányos jogállást élvez. |
unmündiger / mündiger Minderjähriger | Nem teljes jogú kiskorú: olyan személy, aki betöltötte a 7. életévét, de a 14.-et még nem; ez a személy a gyermek (7 év alatti személy) minden jogával rendelkezik. A kiskorút terhelő ügyletek a törvényes képviselő (és bizonyos esetekben a bíróság) beleegyezéséig semmisek (vö. gyermek). Teljes jogú kiskorú: 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött személy; ez a személy a nem teljes jogú kiskorúak valamennyi jogával rendelkezik, emellett önállóan vállalhat szolgáltatást, rendelkezhet saját szakmai jövedelemmel és a szabad rendelkezésére bocsátott vagyonnal (pl. meghatározott cél nélkül adományozott vagyonnal). Ezenkívül ez a személy korlátozottan végrendelkezési képességgel is rendelkezik (csak bizonyos formai követelményeknek megfelelően). |
nasciturus | Meg nem született gyermek, aki már a fogantatás pillanatától kezdve jogokkal rendelkezik, de semmilyen kötelezettség nem terheli. Példa: a meg nem született gyermek örökölhet, de az élve születés előfeltétele mellett; ez azt jelenti, hogy ha az apa a fogantatás után, de a születés előtt meghal, a gyermek örökös lehet, ha élve születik. |
Obliegenheit | kötelezettség Olyan kötelezettségek, amelyek jogilag nem érvényesíthetők és nem keletkeztetnek kártérítési kötelezettséget, de amelyek be nem tartása mégis más módon hátrányos következményekkel jár (pl. ha két vállalkozó szerződést köt, akkor a vevőnek kötelessége az árut megvizsgálni és a hibákat az eladónak bejelenteni, ellenkező esetben a vevő elveszíti a szavatossági igényt). |
Parteifähigkeit | perképesség Valamely személynek az eljárásban való félként való részvételére vonatkozó képessége; minden természetes és jogi személy, valamint kvázi jogi személy félképes; a félképességet eljárási jogképességnek nevezik. |
juristische Person | jogi személy Önálló jogi entitás, akinek a törvény (a természetes személyhez hasonlóan) kifejezetten jogokat és kötelezettségeket biztosít; a jogi személy a természetes személyhez hasonlóan jogképes, de a jogi és üzleti ügyletekben való fellépés lehetőségéhez (jogügyleti képesség) a jogi személynek természetes személyekre, mint képviselőkre van szöksége. Példák a gyakorlatból: - társaságok, mint például a GmbH (Kft.) és az AG (Rt.): a GmbH ügyvezető igazgatói és az AG igazgatósági tagjai a képviselők, - egyesületek: a képviselők az elnök, az elnökhelyettes és a pénztáros - hagyaték a hagyatéki eljárás során: képviselői az örökösök - egy ház több lakástulajdonosának közössége: képviselőt jelölnek ki A jogi személy saját célját követi; léte és fennállása független a tagság változásaitól, nem szűnik meg pl. ha egy tag egy másik új taggal cserélődik ki (nem így a személyegyesületek esetében). |
juristische Person des öffentlichen Rechts | közjogi személy Önálló jogi személy, akit törvény vagy rendelet közvetlenül jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel, pl. regionális hatóságok (állam, tartomány, önkormányzat), egyetem, dolgozói kamara, társadalombiztosítási intézet. Ezek a jogi személyek jellemzően saját szuverén jogkörrel rendelkeznek (pl. hirdetmények kibocsátása), és természetes személyek automatikusan, további intézkedés nélkül lehetnek tagjaik. |
juristische Person des Privatrechts | magánjogi személy A törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy személyek közötti szerződés megkötésével különálló jogi személyeket hozzanak létre. Példa: Több személy közötti társasági szerződés megkötése korlátolt felelősségű társaság (GmbH) alapítására. |
moralische Person | jogtörténeti kifejezés; ld. jogi személy (juristische Person) |
natürliche Person | természetes személy Minden emberi lény a születésétől a haláláig, minden jogával és kötelezettségével együtt (ABGB 16. §); már a születés előtt (ld. nasciturus) és a halálon túl is vannak bizonyos személyiségi jogai. |
Persönlichkeitsrechte | személyiségi jogok A természetes személy védelmét szolgáló jogok összessége (pl. az élethez és testi épséghez való jog, a szabadsághoz való jog, a névhez való jog, a saját képmáshoz való jog, a feltaláló szellemi tulajdonjoga). |
Prozessfähigkeit | perbeli cselekvőképesség Személyek képessége arra, hogy önállóan vagy független képviselőn keresztül félként eljárjanak a bíróság előtt (ZPO 1. §); a perbeli cselekvőképességet perbeli jogügyleti képességnek nevezik, és ezért feltételezi a félként való cselekvőképességet (perbeli jogképességet). |
Prozesskurator | eljárási gondnok A bíróság által perben cselekvőképtelen és törvényes képviselővel nem rendelkező fél számára kijelölt személy. |
Recht im objektiven Sinn | objektív értelemben vett jog A jog objektív értelemben az emberi együttélést szabályozó törvények összessége. |
Recht im subjektiven Sinn | Az objektív értelemben vett jogból az egyes személynek jogokat biztosító szabályozások; ezek csoportosíthatók, nevezetesen: - a jog tartalma szerint (uralmi jog, alakítási jog) - a konkrét tárgy szerint (konkrét tárgyhoz való jog, a gyermekhez és a házastárshoz fűződő családi jogok) - a jog célja szerint |
Rechtsfähigkeit | jogképesség A személy azon képessége, hogy jogok és kötelezettségek hordozója legyen; ez a képesség a születéssel kezdődik és a halállal végződik (kivételesen bizonyos jogok már a születés előtt is léteznek ld. nasciturus). |
Rechtsobjekt | jogi tárgy Tárgy, amely felett egy személy ("jogi alany") jogokat alapíthat, tarthat meg vagy veszíthet el; a jogi tárgy fogalmát általában a "dolog" fogalmával azonosítják (ld. ott és a tulajdonjogban). Példák: - fizikai tárgyak (bútorok, autók) - anyagi javak joga (szerzői jog, védjegyjog, szabadalmi jog) Különleges szabályozás vonatkozik az állatokra; ld. állat. |
Rechtssubjekt | Jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy; ide tartoznak a természetes személyek (emberek) és a jogi személyek (pl. közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, város, szövetségi állam). |
Sache | ld. még jogi tárgy Az egyes megkülönböztetéseket ld: ingó/ingatlan dolog, fogyó / nem fogyó dolog és reprezentálható / helyettesíthető dolog; ld. még a dologi jogról szóló fejezetben. |
bewegliche / unbewegliche Sache | ingó / ingatlan dolog Egy dolog akkor ingó, ha egyik helyről a másikra mozgatható anélkül, hogy az anyagában kárt tennénk (példa: bútor, autó). Mozdíthatatlan dolog az ingatlan (telek, házak). A különbségtétel hatással van az ingatlan átruházására (például: bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba vagy tényleges átruházás). |
Sache, vertretbare / unvertretbare | képviselhető / nem képviselhető dolog A reprezentálható dolgok nem egyedi jellemzők szerint, hanem csak egy bizonyos mérték vagy szám szerint (pl. 1 kiló alma) vannak szerződésileg meghatározva; ez más a helyettesíthető dolgoknál (pl. a "Mona Lisa" festmény). A helyettesíthető dolgok általában fogyasztható dolgok is. Példa: Kölcsönszerződés csak helyettesíthető tárgyra lehetséges, mivel az ember visszaadja a pénzösszeget (+ esetleges kamat), de nem ugyanazokat a bankjegyeket. |
verbrauchbare / unverbrauchbare Sache | fogyasztható / nem fogyasztható dolgok A fogyasztható dolgok célja az, hogy elfogyasszák őket (pl. élelmiszer), ellentétben a nem fogyasztható dolgokkal, pl. a bútorok, autók. A megkülönböztetés döntő a megfelelő szerződéstípus kiválasztása szempontjából. Példa: Bérleti díj csak nem fogyasztási célú tárgyon létezhet. |
Sachwalterschaft | jogi képviselet / ügygondnokság Jogtörténeti kifejezés; egy személy jogügyleti képességének bírósági végzéssel történő korlátozása vagy felfüggesztése; ld. most felnőttképviselet. |
Sozialversicherungsträger | társadalombiztosítási intézet A társadalombiztosítás bizonyos területeinek ellátására törvény által kijelölt intézmények vagy hatóságok; ezek elsősorban az egészség- és nyugdíjbiztosítás, de a munkanélküliségbiztosítás is. |
Stiftung | Az alapítvány úgy jön létre, hogy az alapító kijelenti, hogy vagyonát (vagy egy bizonyos részét) egy meghatározott célra kívánja fordítani, és erre a célra külön jogi személyt, alapítványt hoz létre, a kereskedelmi nyilvántartásba való bejegyzéssel. Az alapítvány saját jogi személyiséggel rendelkezik (azaz az alapítvány vagyona nem része az alapító vagyonának). Az alapítványt a kuratórium tagjai kezelik. A GmbH-tól vagy AG-től eltérően nincsenek tagjai (részvényesei), csak kedvezményezettjei. Az alapítvány vagyonát vagy nyereségét az alapító okirat formájától függően jótékonysági célokra (pl. kórház vagy otthon fenntartása) vagy öncélúan (pl. a család vagy az alapító saját maga ellátására) is lehet fordítani. Jogalapja a 2015. évi magánalapítványi törvény (PSG 2015) és a 2015. évi szövetségi alapítványi és alapítványi törvény (BStFG 2015). |
Tier | Az állat nem dolog, azonban a dolgokra vonatkozó szabályokat az állatra is alkalmazni kell, amennyiben a törvény külön szabályokat nem határoz meg. |
Todeserklärung | holttá nyilvánítás Abban az esetben, ha egy személy halála nem bizonyítható bizonyossággal, kérelemre bírósági végzést kell hozni, amellyel a törvényi feltételek teljesülése esetén (pl. hosszabb ideig tartó távollét minden üzenet nélkül, távollét háborús övezetben vagy veszélyzónában) egy bizonyos időpontban megállapítják a személy halálát (halál vélelme). A halál tényének megállapítása a halállal egyenértékű és kiváltja annak jogkövetkezményeit (pl. öröklés). A holttá nyilvánítás vélelmét bárki cáfolhatja. |
Verein | egyesület Meghatározó jellemzők: - tartósnak (nem csupán 1 jogügyletre) szánt társulás - több személyből áll - az egyesület fennállása a tagok változásaitól független (az egyesület nem szűnik meg automatikusan több tag kilépése/cseréje miatt) - Alapja az egyesületi alapszabály (a tagok közötti szerződés). A jogalap általában a 2002. évi egyesülési törvény (VerG 2002): az egyesület ezen az alapon az egyesületi alapszabály megkötésével és a hatósági jóváhagyás megszerzésével jön létre. A hatósági jóváhagyás jogellenes szabályozás esetén határozattal megtiltható, egyébként a hatóságnak meg kell adnia a jóváhagyást. |
Verschollenheit | eltűnt státusz ld. még holttá nyilvánítás |
gesetzlicher Vertreter | törvényes képviselő A 18. életévét be nem töltött személy jogi képviselője (18. születésnap); általában az egyik szülő vagy mindkét szülő; kivételes esetekben a nagyszülők, a nevelőszülők vagy az ifjúságvédelmi hivatal. A 18. életév betöltésével az illető nagykorúvá válik; a szülők esetleges tartási kötelezettsége ezen túl is fennállhat, amíg gyermekük el nem éri az önfenntartó korhatárt. |
Volljährigkeit, Großjährigkeit | nagykorúság A korlátlan jogügyleti képesség elérésének fogalma, amely általában a 18. életév betöltésével és a mentális egészségesség által adatik meg. |
Vormund | gyám jogtörténeti kifejezés; ld. most törvényes képviselő |
Vorsorgevollmacht | előrelátó meghatalmazás Egy személy (megbízó) által egy vagy több személynek (megbízott) adott meghatalmazás, hogy a megbízó nevében vagyoni, hivatali és egészségügyi ügyeket intézzenek abban az esetben, ha a megbízó szellemi károsodás (pl. demencia, kóma) miatt a jövőben már nem képes maga intézni ezeket az ügyeket. A meghatalmazás tehát csak a cselekvőképtelenség időpontjától hatályos. |
Wohnsitz | lakóhely Az a hely, ahol egy személy ténylegesen letelepedik azzal a szándékkal, hogy tartósan ott marad (megkülönböztetendő a szokásos tartózkodási helytől, ahol a szándék nem döntő). |